Díli – Eis-Adjunta Prokuradór-Jerál Repúblika Dra. Zélia Trindade sai oradór ba Semináriu ho Tema ‘’Responsabilidade Sivil no Kriminál Husi Médiku no Rejime Jurídiku ba Perisia Médiku-Legál’’. Objetivu hosi semináriu ne’e hodi hakle’an koñesimentu pesoál médiku sira nian kona-ba Lei sira. Semináriu ne’e, hala’o iha salaun enkontru HNGV, iha Sesta, loron-30, fulan-Novembru, tinan-2018.
Iha semináriu ne’e Dra. Zélia Trindade hato’o katak matéria ne’ebé aprezenta ne’e hodi informa ba Médiku sira bainhira halo tratamentu ba pasiente sira tenki iha responsabilidade. Tanba médiku sira-nia funsaun importante tebes, sira mak sei haree pasiente sira-nia moras no ninia vida.
Iha biban ne’e, Dra. Zelia hatete tan katak prezensa Ministériu Públiku iha semináriu ida ne’e atu ko’alia kona-ba ‘’Responsabilidade Sívil no Responsabilidade Penál‘’. Bainhira hala’o sira-nia profisaun nu’udar médiku lahó kuidadu, entaun, sira bele komete krime ruma, karik sira iha kulpa sívil sira bele halo rekooperasaun ba ema ne’ebé sente prejudikadu ho sira-nia atuasaun ne’e.
Iha intervensaun ne’e, Dra, Zelia esplika katak, responsabilidade sivil médiku nian hahú hosi sira-nia devér ba pasiente sira.
“Efetivamente, médiku sira iha obrigasaun ba pasiente sira, tanba devér espesiál hirak ne’e previstu ona iha Lei no tuir kontratu ne’ebé sira asina ona, hahu uluk hosi devér jenériku kona-ba kuidadu pasiente no hala’o tratamentu ne’ebé mak própria deontolójia profisionál ne’ebé impoin ba sira nia dever”.
Iha fatin hanesan Diretór Ezekutivu HNGV, Dr. Aniceto Barreto hateten katak, Ministériu Saúde liuhusi HNGV iha papél boot atu hatene Lei sira, nune’e, bele iha koñesimentu hodi esklarese kazu balun ne’ebé iha ligasaun ho desizaun Tribunál nian, liuliu ba klínika sira. Buat ne’e importante tebes-tebes tanba bainhira afeta ona ba ema nia moris konserteza sei iha ligasaun ho Lei ruma, no pesoál médiku sira ne’ebé sai sasin tenki esklarese kona-ba istória ka lala’ok moras pasiente nian iha Tribunál nia oin. Semináriu ida importante tebes ba pesoál Médiku sira hodi bele hatene lala’ok Lei ninian.
Iha Semináriu ne’e hetan partisipasaun husi Tribunál Rekursus, Prokuradóra Repúblika, Polisia Investigasaun Kriminál, Advogadu Privadu no Pesoál Médiku sira. (Media PJR)