DILI – iha loron-23, fulan-Novembru, tinan-2019, Dr. Pascasio Alves fó formasaun ba Prokuradór Estajiáriu sira kona-ba Servisu Kontensiozu Estadu, iha sala reuniaun Prokuradoria-Jerál Repúblika, Kolmera.
Iha formasaun ne’e nia laran, Dr. Pascasio hateten katak liuhusi sirkulár PJR nian, nune’e, instala mós gabinete espesiál sira hanesan Gabinete Sentral Kombate Korrupsaun no Kriminalidade Organizadu (GSKKKO) no hodi bele konkretiza artigu 132o, liuhusi sirkulár no.4/PJR/2013 harii tan Servisu Kontensiozu Estadu (SKE).
Formadór ne’e mós akresenta tan katak definisaun boot ida-ne’ebé atribui ba Ministériu Públiku nian mak atu defende estadu no direitu sira estadu nian, no MP mak reprezenta estadu, ezerse asaun penál, asegura defeza ba menór, auzentes no inkapas sira, defende legalidade demokrátika, no promove kumprimentu ba lei, nune’e, Ministériu Públiku nia intervensaun boot tebes iha kualker área saida de’it, no laiha limitasaun.
Ho ida-ne’e, Servisu Kontensiozu Estadu intervein iha teritoriál tomak, bainhira prosesu sivíl no ezekusaun ne’ebé tama iha Prokuradoria Distritál ne’ebé de’it, sei remesa ba iha Servisu Kontensiozu Estadu.
Servisu Kontensiozu Estadu hanesan servisu ida ne’ebé esensiál tebtebes, liuliu atuasaun sira Ministériu Públiku nian haktuir ho mandatu Konstituisaun, partikularmente ba defeza demokrátiku, legalidade demokrátiku, no define intrese sira estadu nian.
Situasaun ne’ebé ita infrenta daudaun ne’e mak situasaun ne’ebé kompleksu, tanba iha prátika, ita falta Tribunál Administrativu, ninia poder juridisiál ne’ebé hamriik ketak husi Tribunál Komún, oinsá ita atu define tribunál ne’e komun ka administrativu, tanba kualker prosesu krime hotu-hotu, ita hatama ba Tribunál Distritál Dili, karik organizasionál juridisiál mak iha ona, entaun tribunál komun de’it mak bele intervein iha prosesu krime no sivíl, signifika katak asaun krime no sivíl sira ne’ebé mak Servisu Kontensiozu Estadu halo, Tribunál Komún mak bele intervein.
Responsavel SKE ne’e mós hato’o tan katak tanba ita laiha Tribunál Administrativu, entaun Servisu Kontensiozu Estadu liuhusi sirkulár no.4/PJR/2013, akumula servisu sira hanesan administrativu, fiskál, kontas hothotu iha Servisu Kontensiozu Estadu, sé aban-bainrua ita iha tribunál organizasaun judisiál define ona hodi harii tan Tribunál Primeira Instansia no Segundu Instansia, entaun ita iha poder judisiál ketak ona, no prokuradór sira ne’ebé espesiál ba iha area administrativu, fiskál, kontas, sira sei intervein iha Tribunál Primeira Instansia no sa’e ba segundu instansia ka Tribunál Superiór Fiskál no Kontas ne’ebé hamriik ketak, maibé Tribunál Komún nia intervein mak krime sivíl no nia rekursu mak ba iha Tribunál Supremu Judisiál hodi koñese rekursu sira hosi krime sivíl nian, no Tribunál Supremu Judisiál intervein ba iha materia konstitusionál ka litiziu eleitorál, hanesan ema sira ne’ebé halo fiskalizasaun abstrata inkonstitusionál.
Iha oportunidade ne’e, responsavel SKE ne’e mós esplika ba prokuradór estajiáriu sira kona-ba natureza Servisu Kontensiozu Estadu nian no tramitasaun prosesuál sira, iha gabinete SKE. (Media/PJR)