Dili- Kinta, loron-11, fulan-Abril,
tinan-2019, Relatór Espesiál ema Indíjena nian, Dra. Victoria Tauli Corpuz hala’o
vizita kortezia ba iha Edifísiu PGR Colmera nian hodi hasoru-malu ho
Prokuradór-Jerál Repúblika Dr. José da Costa Ximenes no Defensór Publiku, Dr.
Cancio Ximenes.
Relatór espesiál ne’e nu’udar peritu
independente ne’ebé Konsellu Direitus Umanu nomeia tiha hodi haree kona-ba respeita no fó protesaun ba ema indíjena iha mundu tomak, no bele goza
sira-nia direitus umanus ho kompletamente.
Iha hasoru-malu ne’e, Prokuradór-Jerál Republika Dr. José da Costa
Ximenes hato’o mós katak tuir ami-nia
Konstituisaun RDTL, artigu 2 to’o 4, ami rekoñese Justisa Formál no Justisa Tradisionál,
baibain ami sempre uza de’it Justisa Tradisionál hodi bele rezolve konflitu
sira. Ha’u fó ezemplu balun hanesan iha tinan-2014, ema balun fila husi
Indonesia no sira balun komete krime iha tinan-1999, no tuirmai sira fila ba iha
Munisipiu Ermera, iha momentu ne’eba iha situasaun ida ne’ebé difisil tebes, maibé
Ministériu Interiór deside hodi estabelese regra balun hodi bele involve Xefe
Suku sira iha ne’ebá hodi prevene konflitu to’o situasaun ne’e normaliza
filafali.
PJR
mós akrezenta liu tan kona-ba, mudansa klimatika, edukasaun, problema rai iha
Timor Leste no Justisa tradisionál hodi rezolve disputa ruma molok kazu sira
lori ba tribunál, maibé, importansia
hosi justisa tradisionál nian ne’e hodi bele
rezolve konflitu no segundu halo mediasaun entre suspeitu ho vítima maibé
justisa formál no justisa informál presiza atu bele kompleta ba malu.
Iha vizita ne’e Relatór espesiál ba
direitus ema Indíjena nian Dra. Victoria Tauli-Corpuz hato’o
katak, “priviléjiu tebes mai ha’u hodi haree progresu iha Timor-Leste relasaun
ho asuntu oin-oin ne’ebé liga ho ha’u-nia mandatu husi Konsellu Direitu Umanu
nu’udar Relatór Espesiál kona-ba direitu ema indíjena nian, ha’u iha interese
mós hodi haree justisa kostumariu/informál kona-ba mudansa klimatika, medidas hodi
adapta no hamenus impaktu no haree konservasaun, edukasaun, no kestaun rai, no
mós asuntu seluk relasaun ho ha’u nia mandatu ne’e, no liuhusi vizita ida ne’e ha’u
mós bele haree no rona kona-ba Prokuradoria-Jerál Republika Timor-Leste nia servisu
no funsionamentu..
Enkontru ne’e mós hetan
partisipasaun husi Defensór Publiku Dr. Cancio Ximenes, ne’ebé hato’o mós ba Relatór
Espesiál ema Indíjena sira-nian katak, ami
konsidera katak iha ámbitu lejizlasaun nian inklui iha konstituisaun RDTL no mós
konvensaun internasionál ba deklarasaun direitus umanu nian ne’ebé opta ona
kona-ba ema sira indíjena sira, maibé, ami la iha kondisaun ba ema indíjena
sira iha Timor-Leste, ami konsidera ema Indíjena karik iha nasaun seluk hanesan
Australia ne’ebé iha Suku Aboríjene. Iha Timor-Leste iha difikuldade hodi destingi ema indíjena sira.
Ekipa ne’ebé mak akompaña PJR iha enkontru ne’e hanesan; Defensór Publiku Dr. Cancio Ximenes, Inspetora
Dra. Zélia Trindade, Inspetora
Dra. Angelina Sandanha no Xefe Gabinete Eng. Carlito de Sousa.
(Media/PJR)