Dili- Kinta, loron-11,  fulan-Abril, tinan-2019,  Relatór Espesiál ema Indíjena nian, Dra. Victoria Tauli Corpuz hala’o vizita kortezia ba iha Edifísiu PGR Colmera nian hodi hasoru-malu ho Prokuradór-Jerál Repúblika Dr. José da Costa Ximenes no Defensór Publiku, Dr. Cancio Ximenes.

Relatór espesiál ne’e nu’udar peritu independente ne’ebé Konsellu Direitus Umanu nomeia tiha hodi haree kona-ba respeita no fó protesaun   ba ema indíjena iha mundu tomak, no bele goza sira-nia direitus umanus ho kompletamente.

Iha hasoru-malu ne’e,  Prokuradór-Jerál Republika Dr. José da Costa Ximenes hato’o mós katak tuir ami-nia Konstituisaun RDTL, artigu 2 to’o 4, ami rekoñese Justisa Formál no Justisa Tradisionál, baibain ami sempre uza de’it Justisa Tradisionál hodi bele rezolve konflitu sira. Ha’u fó ezemplu balun hanesan iha tinan-2014, ema balun fila husi Indonesia no sira balun komete krime iha tinan-1999, no tuirmai sira fila ba iha Munisipiu Ermera, iha momentu ne’eba iha situasaun ida ne’ebé difisil tebes, maibé Ministériu Interiór deside hodi estabelese regra balun hodi bele involve Xefe Suku sira iha ne’ebá hodi prevene konflitu to’o situasaun ne’e normaliza filafali.

PJR mós akrezenta liu tan kona-ba, mudansa klimatika, edukasaun, problema rai iha Timor Leste no Justisa tradisionál hodi rezolve disputa ruma molok kazu sira lori ba tribunál, maibé,  importansia hosi justisa tradisionál nian ne’e  hodi bele rezolve konflitu no segundu halo mediasaun entre suspeitu ho vítima maibé justisa formál no justisa informál presiza atu bele kompleta ba malu.

Iha vizita ne’e Relatór espesiál ba direitus ema Indíjena nian Dra. Victoria Tauli-Corpuz hato’o katak, “priviléjiu tebes mai ha’u hodi haree progresu iha Timor-Leste relasaun ho asuntu oin-oin ne’ebé liga ho ha’u-nia mandatu husi Konsellu Direitu Umanu nu’udar Relatór Espesiál kona-ba direitu ema indíjena nian, ha’u iha interese mós hodi haree justisa kostumariu/informál kona-ba mudansa klimatika, medidas hodi adapta no hamenus impaktu no haree konservasaun, edukasaun, no kestaun rai, no mós asuntu seluk relasaun ho ha’u nia mandatu ne’e, no liuhusi vizita ida ne’e ha’u mós bele haree no rona kona-ba Prokuradoria-Jerál Republika Timor-Leste nia servisu no funsionamentu..

Enkontru ne’e mós hetan partisipasaun husi Defensór Publiku Dr. Cancio Ximenes, ne’ebé hato’o mós ba Relatór Espesiál ema Indíjena sira-nian katak,  ami konsidera katak iha ámbitu lejizlasaun nian inklui iha konstituisaun RDTL no mós konvensaun internasionál ba deklarasaun direitus umanu nian ne’ebé opta ona kona-ba ema sira indíjena sira, maibé, ami la iha kondisaun ba ema indíjena sira iha Timor-Leste, ami konsidera ema Indíjena karik iha nasaun seluk hanesan  Australia ne’ebé iha Suku Aboríjene. Iha Timor-Leste iha difikuldade hodi destingi ema indíjena sira.

Ekipa ne’ebé mak akompaña PJR iha enkontru ne’e hanesan; Defensór Publiku Dr. Cancio Ximenes, Inspetora Dra. Zélia Trindade, Inspetora Dra. Angelina Sandanha no Xefe Gabinete Eng. Carlito de Sousa. (Media/PJR)